Minden ember, aki evés avarral küzd, mindenkinek más története van, hiszen mindannyian különböző emberek vagyunk, de amit mindenki már átélte, azt az érzést illetve a tudat, hogy másmilyen vagyok mint a ,,normális" ember. Szorongás, szomorúság, hangulatingadozások, fáradság..csakis negatív érzések. 

Én egy 22 éves lány vagyok, akinek a története 15-16 éves korában kezdődött el.  Az első 1-2 évben, csak apró tüneteim voltak, igazából nem is vettem észre hogy valami megváltozott volna az életemben. csak az azutáni években, amikor hirtelen, naponta többször kellett a mosdóba mennem jöttem rá, hogy valami nem stimmel velem. 

Sok év el kellett hogy teljen, hogy megértsem, hogy ezt a betegséget többé nem akarom, hogy az életem része legyen. Sok kudarc, úgymond visszaesések, fájó torok, alacsony kálium szint és még sorolhatnám amik ezzel járnak és mai napig még előbukkannak a ,,gonosz" gondolatok. De én tudom, hogy a sikert csakis sok türelemmel és akarat erővel lehet elérni. 

 

 

Megosztás a facebookon